Ebben az írásban kizárólag az A.M.O.R.C. hivatalosan publikált közléseire szorítkozunk, különösen Christian Rebisse testvérünk írásaira. Tesszük ezt annak tudatában, hogy ez a megközelítés is kellőképpen mély és fontos alapvető információkat tartalmaz Rendünk megalapítójának és az alapítás körülményeinek megértéséhez.
Harvey Spencer Lewis 1883. november 25-én született walesi származású ősöktől metodista családba az egyesült-államokbeli Frenchtown-ban, New Jersey államban. A családi környezet nagyban hozzájárult a misztika iránti fogékonysága kifejlődéséhez. Nem elégedett meg azzal, hogy vasárnaponként istentiszteletre járt, e mellett olvasta és megjegyzésekkel látta el a Bibliát. Tizenhat éves koráig buzgón látogatta a New York-i gyülekezetet, kedvét lelte a templomi kórussal előadott énekekben és a lelkipásztor prédikációiban. Szabadidejében gyakran ment a templomba egy kis elmélyülésre, mely révén átélte első misztikus élményeit és felmerültek benne az ember valós természetét érintő első kérdések, továbbá erősödött benne a meggyőződés, hogy a lélek képes lehet kapcsolatba lépni a magasabb világokkal.
Tanulmányai befejezése után 1900-tól a reklámszakmában kezdett dolgozni illusztrátorként, mely munka lehetővé tette számára, hogy hozzájusson mindama könyvekhez, melyekkel csillapítani tudta kielégíthetetlen kíváncsiságát. Ez idő tájt New York a spiritizmus, magnetizmus és minden egyéb természetfeletti lázában égett. Több intézet is működött New Yorkban e jelenségek kutatására, így pl. a New Thought Institute, illetve az Institute of Psychical Research, mely szellemi iskolák mély benyomásokat tettek H. Spencer Lewisra korai éveiben. Ezek a társaságok inkább tudományos, mint okkult szemszögből igyekeztek a jelenségeket vizsgálni és inkább a hétköznapi élet problémáira próbáltak eszközöket kifejleszteni az ember ismeretlen képességeit kutatva egy tudatosabb társadalom érdekében. 1902-től tagja, majd fiatal kora ellenére az elnöke lett a Psychic Investigations League szövetségnek.
1903 márciusában feleségül vette Mollie Goldsmith-et, aki a rákövetkező évben egy fiúval ajándékozta meg, Ralph Maxwell Lewis-szal. Az Evening Herald of New York-nál dolgozva és az újság segítségével alapította meg a New York Institute for Psychical Research társaságot, mely tudósokat és orvosokat egyesített magában és a médiumok tényleges képességeit vizsgálták. A vizsgálatok eredményeit cikkek formájában közölték és számos szimulánst lepleztek le. H. Spencer Lewist azonban nem elégítették ki az eredmények, mert meg volt róla győződve, hogy a jelenségek nem az elme megnyilvánulásai, hanem az ember eddig még ismeretlen képességeiben gyökereznek. Abbahagyta a kutatásait és az 1906-1907-es éveket jobbára elmélkedéssel, napi meditációkkal töltötte és ezek révén válaszokat tudott kapni a felmerülő kérdéseire. 1906-ban aztán egy metodista templomban jelenése volt, mely során egy fénylény egy rózsás keresztre mutatott neki.
A Rózsakeresztességről azonban konkrétan először May Banks-Stacey asszonytól hallott, akivel élményeit megosztotta, és aki a Teozófiai Társaság tagja volt, rajongott a keleti hagyományokért és kapcsolatban volt a szabadkőművességgel is. Ő fedte fel számára azt, hogy ezen a módon előző életeiből is meríthet és azt sugallta, hogy egy vagy több előző inkarnációjában egy misztikus testvériséghez tartozhatott, olyanhoz, mint amilyenek az egyiptomi gyökerű Rózsakeresztesek. Ezek a közlések és az Egyiptommal való kapcsolat bámulatba ejtették H. Spencer Lewist és a Rózsakeresztesek keresésére indították. Sokáig nemigen talált Németországon kívüli nyomot a Rend létezésére vonatkozólag. 1908 elején azonban elhatározta, hogy minden erőfeszítését arra összpontosítja, hogy felkutassa, mit tanítottak az ősi misztikusok, mellyel össze akarta vetni saját spirituális élményeit, megtapasztalásait. Ez év tavaszán aztán ismét egy olyan misztikus élménye volt, mely végleg világossá tette számára, hogy az a tudás, amelyre törekszik, nem könyvekben, hanem a lelke mélyén található. Ez az élmény volt ugyanakkor az is, amely meggyőzte arról, hogy Franciaországba utazzon, vagy, ahogy maga nevezte „keletre zarándokoljon” és kapcsolatba lépjen a Rózsakeresztes Renddel. Egy párizsi könyvkereskedőnek írt levelet, aki válaszában egy férfihez, egy a Saint-Germain Boulevard-on lakó nyelvészprofesszorhoz irányította további felvilágosításért.
Második gyermeke születése és anyagi helyzete ellenére csodálatos módon lehetősége nyílt apja franciaországi megbízása révén 1909 júliusában hajóra szállnia és eljutnia Párizsba. Találkozott a könyvkereskedővel és a nyelvészprofesszorral is, akik közül az utóbbi próbáknak vetette alá és végül az ő javaslatára a dél-franciaországi Toulouse-ban folytatta a Rend nyomai utáni kutatást. 1909 augusztus 12-én egy kis faluban, Toulouse külvárosában találkozott a 78 éves Raynaud E. de Bellcastle-Ligne-val, aki az 1850 óta alvó periódusában lévő Rózsakeresztes Rend archívumának gondnoka volt és megmutatta neki a régóta használton kívül lévő Rózsakeresztes Páholyt. Hosszasan kikérdezte Harvey Spencer Lewist a kutatásairól, misztikus tapasztalatairól és a motivációiról és végül felterjesztette a Rózsakeresztes Rend tagjának. Miután számos próba, szigorú eskü után beavatást nyert, úgy látták a Rózsakeresztes Rendben, hogy elérkezett az idő és a lehetőség arra, hogy az Egyesült Államokban újjáalakuljon a szervezet. Spencer Lewis ezzel a megbízatással tért haza az Újvilágba, azonban még pár évbe telt, mire megvalósulhatott a kitűzött cél.
Az 1912-ig tartó időszakban a Franciaországból kapott dokumentumok alapján igyekezett összeállítani a tanításokat és a rituálékat, továbbá számos a Rendhez direkt, vagy indirekt köthető anyagot elolvasott. H. Spencer Lewis alig 29 évesen arra tette fel az életét, hogy mind a szabadkőművességtől, mind egyéb szervezetektől és társaságoktól független Rózsakeresztes Rendet alapítson. 1913-ban egy félrekezelt vakbélgyulladás miatt elvesztette szeretett feleségét, mely mélyen megérintette őt. Ugyanebben az évben került kapcsolatba a francia Eugène Duprével, aki gyakran látogatta a Papus vezette martinista csoportokat. Dupré megküldte a Martinista Rend egyesült államokbeli megalapításához szükséges rituálék, beavatások dokumentumait, azonban ennek véghezvitelét az I. Világháború kitörése meggátolta és csak jóval később, 1934-ben vált valóra.
1914 őszén a korábban már említett May Banks-Stacey újra felvette Harvey Spencer Lewisszal a kapcsolatot és december 20-án már közösen jelentettek meg a New York Sunday Herald hasábjain egy meghívást a Rózsakeresztesség iránt érdeklődők számára. Az első találkozó 1915. február 8-án 20:30-kor, hétfőn került megtartásra New Yorkban Lewis 5. sugárúton lévő irodájában. Kilenc fő vett részt, kettejüket, és Lewis második feleségét, Martha Lewist is beleértve. Az újjáalakult Rend neveként már ekkor a ma ismert Rózsakeresztes Rend A.M.O.R.C. megnevezést használták, első részében a hagyományos elnevezésre utalva, második felében pedig jelezve, hogy innentől kezdve mely új nevet kívánják használni.
A következőkben Lewis és Thor Kiimalehto, aki szintén részt vett az első találkozón összeállították „American Pronunziamento Number One” címmel az A.M.O.R.C. tevékenységének megkezdését. Pár nappal később hozta le a cikket a New York Globe, melynek hatására több száz érdeklődő levelet kaptak. A március 15-én a Leslie Hotelben a 83. utcában megtartott következő találkozóra hetvenötük kapott meghívást. Végül nyolcvanan jelentek meg, köztük tudósok, szkeptikusok, szabadkőművesek és ötvenen léptek be a Rendbe.
1915. április 1-én a harminc legaktívabb tag találkozott a 7. sugárúton, mely a Rend első Páholyának lett később a helyszíne. A Rend adminisztratív testülete, a Legfelsőbb Tanács ekkor alakult meg, melyet a Nagymester és az Imperátor megválasztása követett. Harvey Spencer Lewist egyhangúlak szavazták meg az Általános Nagymester és Imperátor tisztségbe. Ezután mindannyian aláírtak egy korábban
1915. április 1-én a harminc legaktívabb tag találkozott a 7. sugárúton, mely a Rend első Páholyának lett később a helyszíne. A Rend adminisztratív testülete, a Legfelsőbb Tanács ekkor alakult meg, melyet a Nagymester és az Imperátor megválasztása követett. Harvey Spencer Lewist egyhangúlak szavazták meg az Általános Nagymester és Imperátor tisztségbe. Ezután mindannyian aláírtak egy korábban gondosan előkészített díszoklevelet, mely kinyilvánította az A.M.O.R.C. megszületését és a Legfelsőbb Tanács joghatóságát Amerikában.
Az egyes Fokozatok tekintetében az 1777-es hierarchikus felépítés került bevezetésre és a hozzájuk tartozó tananyagokat maga az Imperátor készítette elő. Már az első Páholy erős egyiptomi szimbolikával rendelkezett, melynek alapjai a XVIII. századra nyúlnak vissza. Keleten például egy Lewis által festett egyiptomi tájkép freskója volt.
1915. május 13-án, csütörtökön tartották meg az első konvokációt, melynek keretében minden tag megkapta az Első Fokozatba történő beavatást. Az első időben a tanításokat még szóban adták át, havi két alkalommal, azok csak később kerültek kinyomtatásra monográfiák formájában. 1916 januárjában látott napvilágot a Rend első havi hírújságja The American Rosae Crucis néven, mely nem csak Rózsakeresztes, hanem asztrológiát, szimbológiát, lételméleti és általános ezoterikus témákat érintő írásokat tartalmazott. Az első Páholyok is nagyon hamar megalakultak szerte az Egyesült Államokban, elsőként a Pennsylvania Páholy 1915. november 25-én.
A Rend tevékenysége ezután egyre intenzívebb lett, tagsága egyre csak növekedett. 1917-ben a pennsylvaniai Pittsburghben megtartották az első, ekkor még nemzeti Konventet, ahol elfogadták a Rend Alapszabályát és eddigre már látszott, hogy az újjáélesztés sikeres volt, megkezdődött az új aktív ciklus. Számos kezdeti nehézség és próbatételek után 1919 májusában William Riesener segítségével a Rend áttette székhelyét San Franciscóba. 1920 szeptemberében Dániában megalakult a Rend első külföldi Nagypáholya és lassan elindult a nemzetközivé válás többek között Indiával, Mexikóval, Angliával, Franciaországgal. 1922 táján Ralph Maxwell Lewis is a Rend tagjává lett és 1924-ben megválasztották a Rend titkárává. A Rend gyors fejlődése miatt ismét új székhely után kellett nézni, mely előbb a floridai Tampa lett, majd 1927 novemberében a kaliforniai San José. Ettől az évtől datálódik a Harvey Spencer Lewis által megálmodott Rózsakeresztes Park tevékenysége, melynek építészeti megoldásai ókori egyiptomi stílusjegyeket tükröznek.
Magyar vonatkozásról ebben az első időszakban sajnos nem tudunk, a Skandináv Nagypáholy, mely a kezdetektől segíti a Magyar Joghatóságot, 1933-ban alakult meg. Az A.M.O.R.C. első Imperátorának tranzíciója 1939. augusztus 2-án következett be, örökét és tisztségét fia vette át.
