Ez az írás előző Imperátorunk „So mote it be!” (Így rendeltessék!) című könyvének egy fejezete, a fordítás pedig abból az apropóból született, hogy Christian Bernard az orb tatai ünnepélyes átadásakor a címben szereplő
felhívást intézte mindannyiunkhoz.
Huszonegy év! Ennyi volt az éveim száma, amikor Ralph Maxwell Lewis a következő szavakat intézte hozzám, mintegy ajándékként: „Légy egy Rózsakereszt!” 1987. január 12-én, inkarnációja végén elhagyta az AMORC Imperátoraként közel ötven éven át betöltött hivatalát. A san joséi Legfelsőbb Tempelben ünnepélyesen hozzám intézett szavai és tranzíciója között 15 év telt el és ez idő alatt nem múlt el nap, hogy ne jutottak volna eszembe szavai. Így van ez ma is, minthogy ezek a szavak még mindig ott visszhangoznak a szívemben ugyanúgy, mint az 1990 áprilisi beiktatásomkor.
Nem azt mondta, hogy „Légy Rózsakeresztes!”, vagy, hogy „Szolgáld a Rózsakeresztet!”, azt mondta: „Légy egy Rózsakereszt!” Hangjához parancsoló és mély, átható tekintet párosult, szavai pedig behatoltak lelkem mélységeibe. Örömmel, sőt méltósággal kellett volna fogadnom ezt, de ehelyett leírhatatlan aggodalom és szomorúság lett úrrá rajtam. Akkor még nem fogtam föl a reakciómat, de később megértettem, hogy belső önvalóm felismerte e parancs jelentőségét és az annak történő megfelelés nehézségét. Nem értem el a Rózsakereszt állapotát, de megtettem minden tőlem telhetőt annak érdekében, hogy a Rend fáklyájának lángját megőrizzem, melynek során számos megpróbáltatással kellett szembenézzek. E nehéz kihívások akadályokat gördítettek elém az utamon. Az erőfeszítések legyenek bármily hatalmasok vagy éppen csekélyek, mikor a bátorságom meginog, újult reményre lelek, amikor az ideálom, a Rózsakereszt oltalmába helyezem magamat, és amikor Ralph M. Lewis mélyen megérintő tekintetére és hangjára gondolok, ahogy azt mondta:
„Légy egy Rózsakereszt!”
Amikor valaki a Rózsa és Kereszt Ősi és Misztikus Rendjének tagjává válik, megtanulja a Rózsakeresztesség értelmét, és hogy mit jelent Rózsakeresztesnek lenni. De vajon milyen állapotnak felel meg Rózsakeresztnek lenni? A Rózsakeresztes hagyományban a „Rózsakereszt állapota” kifejezés a tökéletesség állapotára utal. Elérhető ez? Igen, de mikor és hogyan? Lehetőségem volt ezt a kérdést magának Ralph M. Lewisnak feltenni és azt válaszolta: „Ahhoz, hogy Rózsakereszt légy, először is Rózsakeresztesnek kell lenned.” A válaszból arra következtettem, hogy a Rózsakeresztté, illetve Mesterré váláshoz legelőször is tanulni szükséges, akkor is, ha ez inkarnációk tucatjait vagy százait igényli. Éppen ezért az „először” szó elsődlegesen „türelmet” jelent, de ennél többet is kifejez. Azt jelenti, hogy „mindenekelőtt” és „legfőképp” Rózsakeresztesnek kell lenni. Nem lehet ez másképp azok számára, akik egy olyan tradicionális beavató Utat választottak és követnek, mint amilyent az AMORC ajánl.
Rózsakeresztesnek lenni annyit jelent, hogy a megvilágosodás Útját járjuk, Rózsakeresztnek lenni azt jelzi, hogy az Út végére értünk. Belső önvalónk ismeri és érti ennek a véglegességét. Tudni és érteni olyan, mintha már ott lennénk. Ennélfogva a „Légy egy Rózsakereszt” azt is jelenti, hogy viselkedjünk úgy, mintha már megérkeztünk volna. Ez nagyon nagy felelősség és kihívás, hiszen Rózsakeresztesekként botlásokat követhetünk el és el is bukhatunk alapvető hibákat elkövetve, mégis előre haladva, de Rózsakeresztként ezt már nem tehetjük meg. Rózsakeresztnek lenni annyi, mint példaként állni. Olyan erős fénynek kell lenni, amely elűzi a sötétséget. A Rózsakereszt eredetileg Rózsakeresztes, akinek a kvalitásai rendkívüli mód fejlettek.
Lényegéből adódóan a Rózsakeresztnek rendelkeznie kell az összes erénnyel, de nekem nyolc ezek közül különösen alapvetőnek tűnik, ezek: fegyelem, önbizalom, türelem, alázat, egyszerűség, tolerancia, erő és szeretet, melyet nem lehet a többitől különválasztani. A Rózsakereszt tehát fegyelmezett, magabiztos, türelmes, alázatos, egyszerű, toleráns, erős és szeretetteli. Egyéb kvalitások is hozzáadhatók ezekhez, mivel ezek számossága kimeríthetetlen ahhoz mérten, amit az emberi természet tökéletesítése jelent.
„Légy egy Rózsakereszt” – erre kaptam utasítást egykor. Ez egyedül nem sikerülhet, így arra kérlek: „Legyünk Rózsakeresztek!” és segítsük egymást ebben. Ha már Rózsakeresztes vagy, ne azt nézd, hogy milyen távoli még, mekkora utat kell még megtenned, hogy elérd a tökéletesség ezen állapotát, hanem inkább azt nézd meg, hogy már mekkora utat tettél meg eddig. Ily módon felbecsülheted a Rózsakeresztes Út értékét és szépségét, azon útét, melyen veled együtt örömmel lépdelek én magam is. Ha nem vagy az AMORC tagja, egy nap talán az leszel. Ekkor rájössz majd, hogy mennyi életbe telik a Rózsát a Kereszten a neki megfelelő helyre rakni.
Így rendeltessék!
Christian Bernard, Imperátor
Forrás: Rózsakeresztes Tükör 2017 januári szám
