{"id":565,"date":"2024-02-26T16:03:23","date_gmt":"2024-02-26T16:03:23","guid":{"rendered":"https:\/\/amorc.hu\/?p=565"},"modified":"2025-02-14T15:38:43","modified_gmt":"2025-02-14T15:38:43","slug":"h-spencer-lewis-elete-az-a-m-o-r-c-megalakulasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/2024\/02\/26\/h-spencer-lewis-elete-az-a-m-o-r-c-megalakulasa\/","title":{"rendered":"H. Spencer Lewis \u00e9lete, az A.M.O.R.C. megalakul\u00e1sa"},"content":{"rendered":"\n

Ebben az \u00edr\u00e1sban kiz\u00e1r\u00f3lag az A.M.O.R.C. hivatalosan publik\u00e1lt k\u00f6zl\u00e9seire szor\u00edtkozunk, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Christian Rebisse testv\u00e9r\u00fcnk \u00edr\u00e1saira. Tessz\u00fck ezt annak tudat\u00e1ban, hogy ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s is kell\u0151k\u00e9ppen m\u00e9ly \u00e9s fontos alapvet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat tartalmaz Rend\u00fcnk megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak \u00e9s az alap\u00edt\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez.<\/em><\/p>\n\n\n\n

\"\"
H. Spencer Lewis<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Harvey Spencer Lewis 1883. november 25-\u00e9n sz\u00fcletett walesi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u0151s\u00f6kt\u0151l metodista csal\u00e1dba az egyes\u00fclt-\u00e1llamokbeli Frenchtown<\/a>-ban, New Jersey \u00e1llamban. A csal\u00e1di k\u00f6rnyezet nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a misztika ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1ga kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. Nem el\u00e9gedett meg azzal, hogy vas\u00e1rnaponk\u00e9nt istentiszteletre j\u00e1rt, e mellett olvasta \u00e9s megjegyz\u00e9sekkel l\u00e1tta el a Bibli\u00e1t. Tizenhat \u00e9ves kor\u00e1ig buzg\u00f3n l\u00e1togatta a New York-i gy\u00fclekezetet, kedv\u00e9t lelte a templomi k\u00f3russal el\u0151adott \u00e9nekekben \u00e9s a lelkip\u00e1sztor pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3iban. Szabadidej\u00e9ben gyakran ment a templomba egy kis elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9sre, mely r\u00e9v\u00e9n \u00e1t\u00e9lte els\u0151 misztikus \u00e9lm\u00e9nyeit \u00e9s felmer\u00fcltek benne az ember val\u00f3s term\u00e9szet\u00e9t \u00e9rint\u0151 els\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek, tov\u00e1bb\u00e1 er\u0151s\u00f6d\u00f6tt benne a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy a l\u00e9lek k\u00e9pes lehet kapcsolatba l\u00e9pni a magasabb vil\u00e1gokkal.<\/p>\n\n\n\n

Tanulm\u00e1nyai befejez\u00e9se ut\u00e1n 1900-t\u00f3l a rekl\u00e1mszakm\u00e1ban kezdett dolgozni illusztr\u00e1tork\u00e9nt, mely munka lehet\u0151v\u00e9 tette sz\u00e1m\u00e1ra, hogy hozz\u00e1jusson mindama k\u00f6nyvekhez, melyekkel csillap\u00edtani tudta kiel\u00e9g\u00edthetetlen k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1t. Ez id\u0151 t\u00e1jt New York a spiritizmus, magnetizmus \u00e9s minden egy\u00e9b term\u00e9szetfeletti l\u00e1z\u00e1ban \u00e9gett. T\u00f6bb int\u00e9zet is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt New Yorkban e jelens\u00e9gek kutat\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy pl. a New Thought Institute<\/a>, illetve az Institute of Psychical Research<\/a>, mely szellemi iskol\u00e1k m\u00e9ly benyom\u00e1sokat tettek H. Spencer Lewisra korai \u00e9veiben. Ezek a t\u00e1rsas\u00e1gok ink\u00e1bb tudom\u00e1nyos, mint okkult szemsz\u00f6gb\u0151l igyekeztek a jelens\u00e9geket vizsg\u00e1lni \u00e9s ink\u00e1bb a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let probl\u00e9m\u00e1ira pr\u00f3b\u00e1ltak eszk\u00f6z\u00f6ket kifejleszteni az ember ismeretlen k\u00e9pess\u00e9geit kutatva egy tudatosabb t\u00e1rsadalom \u00e9rdek\u00e9ben. 1902-t\u0151l tagja, majd fiatal kora ellen\u00e9re az eln\u00f6ke lett a Psychic Investigations League sz\u00f6vets\u00e9gnek.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Ralph Maxwell Lewis<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

1903 m\u00e1rcius\u00e1ban feles\u00e9g\u00fcl vette Mollie Goldsmith-et, aki a r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben egy fi\u00faval aj\u00e1nd\u00e9kozta meg, Ralph Maxwell Lewis<\/a>-szal. Az Evening Herald of New York-n\u00e1l dolgozva \u00e9s az \u00fajs\u00e1g seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel alap\u00edtotta meg a New York Institute for Psychical Research t\u00e1rsas\u00e1got, mely tud\u00f3sokat \u00e9s orvosokat egyes\u00edtett mag\u00e1ban \u00e9s a m\u00e9diumok t\u00e9nyleges k\u00e9pess\u00e9geit vizsg\u00e1lt\u00e1k. A vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyeit cikkek form\u00e1j\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k \u00e9s sz\u00e1mos szimul\u00e1nst lepleztek le. H. Spencer Lewist azonban nem el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki az eredm\u00e9nyek, mert meg volt r\u00f3la gy\u0151z\u0151dve, hogy a jelens\u00e9gek nem az elme megnyilv\u00e1nul\u00e1sai, hanem az ember eddig m\u00e9g ismeretlen k\u00e9pess\u00e9geiben gy\u00f6kereznek. Abbahagyta a kutat\u00e1sait \u00e9s az 1906-1907-es \u00e9veket jobb\u00e1ra elm\u00e9lked\u00e9ssel, napi medit\u00e1ci\u00f3kkal t\u00f6lt\u00f6tte \u00e9s ezek r\u00e9v\u00e9n v\u00e1laszokat tudott kapni a felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9seire. 1906-ban azt\u00e1n egy metodista templomban jelen\u00e9se volt, mely sor\u00e1n egy f\u00e9nyl\u00e9ny egy r\u00f3zs\u00e1s keresztre mutatott neki.<\/p>\n\n\n\n

A R\u00f3zsakeresztess\u00e9gr\u0151l azonban konkr\u00e9tan el\u0151sz\u00f6r May Banks-Stacey asszonyt\u00f3l hallott, akivel \u00e9lm\u00e9nyeit megosztotta, \u00e9s aki a Teoz\u00f3fiai T\u00e1rsas\u00e1g tagja volt, rajongott a keleti hagyom\u00e1nyok\u00e9rt \u00e9s kapcsolatban volt a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9ggel is. \u0150 fedte fel sz\u00e1m\u00e1ra azt, hogy ezen a m\u00f3don el\u0151z\u0151 \u00e9leteib\u0151l is mer\u00edthet \u00e9s azt sugallta, hogy egy vagy t\u00f6bb el\u0151z\u0151 inkarn\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban egy misztikus testv\u00e9ris\u00e9ghez tartozhatott, olyanhoz, mint amilyenek az egyiptomi gy\u00f6ker\u0171 R\u00f3zsakeresztesek. Ezek a k\u00f6zl\u00e9sek \u00e9s az Egyiptommal val\u00f3 kapcsolat b\u00e1mulatba ejtett\u00e9k H. Spencer Lewist \u00e9s a R\u00f3zsakeresztesek keres\u00e9s\u00e9re ind\u00edtott\u00e1k. Sok\u00e1ig nemigen tal\u00e1lt N\u00e9metorsz\u00e1gon k\u00edv\u00fcli nyomot a Rend l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3lag. 1908 elej\u00e9n azonban elhat\u00e1rozta, hogy minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9t arra \u00f6sszpontos\u00edtja, hogy felkutassa, mit tan\u00edtottak az \u0151si misztikusok, mellyel \u00f6ssze akarta vetni saj\u00e1t spiritu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyeit, megtapasztal\u00e1sait. Ez \u00e9v tavasz\u00e1n azt\u00e1n ism\u00e9t egy olyan misztikus \u00e9lm\u00e9nye volt, mely v\u00e9gleg vil\u00e1goss\u00e1 tette sz\u00e1m\u00e1ra, hogy az a tud\u00e1s, amelyre t\u00f6rekszik, nem k\u00f6nyvekben, hanem a lelke m\u00e9ly\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3. Ez az \u00e9lm\u00e9ny volt ugyanakkor az is, amely meggy\u0151zte arr\u00f3l, hogy Franciaorsz\u00e1gba utazzon, vagy, ahogy maga nevezte \u201ekeletre zar\u00e1ndokoljon\u201d<\/em> \u00e9s kapcsolatba l\u00e9pjen a R\u00f3zsakeresztes Renddel. Egy p\u00e1rizsi k\u00f6nyvkeresked\u0151nek \u00edrt levelet, aki v\u00e1lasz\u00e1ban egy f\u00e9rfihez, egy a Saint-Germain Boulevard<\/a>-on lak\u00f3 nyelv\u00e9szprofesszorhoz ir\u00e1ny\u00edtotta tov\u00e1bbi felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1s\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1sodik gyermeke sz\u00fclet\u00e9se \u00e9s anyagi helyzete ellen\u00e9re csod\u00e1latos m\u00f3don lehet\u0151s\u00e9ge ny\u00edlt apja franciaorsz\u00e1gi megb\u00edz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n 1909 j\u00falius\u00e1ban haj\u00f3ra sz\u00e1llnia \u00e9s eljutnia P\u00e1rizsba. Tal\u00e1lkozott a k\u00f6nyvkeresked\u0151vel \u00e9s a nyelv\u00e9szprofesszorral is, akik k\u00f6z\u00fcl az ut\u00f3bbi pr\u00f3b\u00e1knak vetette al\u00e1 \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az \u0151 javaslat\u00e1ra a d\u00e9l-franciaorsz\u00e1gi Toulouse<\/a>-ban folytatta a Rend nyomai ut\u00e1ni kutat\u00e1st. 1909 augusztus 12-\u00e9n egy kis faluban, Toulouse k\u00fclv\u00e1ros\u00e1ban tal\u00e1lkozott a 78 \u00e9ves Raynaud E. de Bellcastle-Ligne-val, aki az 1850 \u00f3ta alv\u00f3 peri\u00f3dus\u00e1ban l\u00e9v\u0151 R\u00f3zsakeresztes Rend arch\u00edvum\u00e1nak gondnoka volt \u00e9s megmutatta neki a r\u00e9g\u00f3ta haszn\u00e1lton k\u00edv\u00fcl l\u00e9v\u0151 R\u00f3zsakeresztes P\u00e1holyt. Hosszasan kik\u00e9rdezte Harvey Spencer Lewist a kutat\u00e1sair\u00f3l, misztikus tapasztalatair\u00f3l \u00e9s a motiv\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l \u00e9s v\u00e9g\u00fcl felterjesztette a R\u00f3zsakeresztes Rend tagj\u00e1nak. Miut\u00e1n sz\u00e1mos pr\u00f3ba, szigor\u00fa esk\u00fc ut\u00e1n beavat\u00e1st nyert, \u00fagy l\u00e1tt\u00e1k a R\u00f3zsakeresztes Rendben, hogy el\u00e9rkezett az id\u0151 \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9g arra, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00fajj\u00e1alakuljon a szervezet. Spencer Lewis ezzel a megb\u00edzat\u00e1ssal t\u00e9rt haza az \u00dajvil\u00e1gba, azonban m\u00e9g p\u00e1r \u00e9vbe telt, mire megval\u00f3sulhatott a kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n

Az 1912-ig tart\u00f3 id\u0151szakban a Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l kapott dokumentumok alapj\u00e1n igyekezett \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani a tan\u00edt\u00e1sokat \u00e9s a ritu\u00e1l\u00e9kat, tov\u00e1bb\u00e1 sz\u00e1mos a Rendhez direkt, vagy indirekt k\u00f6thet\u0151 anyagot elolvasott. H. Spencer Lewis alig 29 \u00e9vesen arra tette fel az \u00e9let\u00e9t, hogy mind a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9gt\u0151l, mind egy\u00e9b szervezetekt\u0151l \u00e9s t\u00e1rsas\u00e1gokt\u00f3l f\u00fcggetlen R\u00f3zsakeresztes Rendet alap\u00edtson. 1913-ban egy f\u00e9lrekezelt vakb\u00e9lgyullad\u00e1s miatt elvesztette szeretett feles\u00e9g\u00e9t, mely m\u00e9lyen meg\u00e9rintette \u0151t. Ugyanebben az \u00e9vben ker\u00fclt kapcsolatba a francia Eug\u00e8ne Dupr\u00e9vel, aki gyakran l\u00e1togatta a Papus<\/a> vezette martinista<\/a> csoportokat. Dupr\u00e9 megk\u00fcldte a Martinista Rend<\/a> egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli megalap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges ritu\u00e1l\u00e9k, beavat\u00e1sok dokumentumait, azonban ennek v\u00e9ghezvitel\u00e9t az I. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se megg\u00e1tolta \u00e9s csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb, 1934-ben v\u00e1lt val\u00f3ra.<\/p>\n\n\n\n

1914 \u0151sz\u00e9n a kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtett May Banks-Stacey \u00fajra felvette Harvey Spencer Lewisszal a kapcsolatot \u00e9s december 20-\u00e1n m\u00e1r k\u00f6z\u00f6sen jelentettek meg a New York Sunday Herald has\u00e1bjain egy megh\u00edv\u00e1st a R\u00f3zsakeresztess\u00e9g ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. Az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3 1915. febru\u00e1r 8-\u00e1n 20:30-kor, h\u00e9tf\u0151n ker\u00fclt megtart\u00e1sra New Yorkban Lewis 5. sug\u00e1r\u00faton l\u00e9v\u0151 irod\u00e1j\u00e1ban. Kilenc f\u0151 vett r\u00e9szt, kettej\u00fcket, \u00e9s Lewis m\u00e1sodik feles\u00e9g\u00e9t, Martha Lewist is bele\u00e9rtve. Az \u00fajj\u00e1alakult Rend nevek\u00e9nt m\u00e1r ekkor a ma ismert R\u00f3zsakeresztes Rend A.M.O.R.C.<\/em> megnevez\u00e9st haszn\u00e1lt\u00e1k, els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben a hagyom\u00e1nyos elnevez\u00e9sre utalva, m\u00e1sodik fel\u00e9ben pedig jelezve, hogy innent\u0151l kezdve mely \u00faj nevet k\u00edv\u00e1nj\u00e1k haszn\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151kben Lewis \u00e9s Thor Kiimalehto, aki szint\u00e9n r\u00e9szt vett az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3n \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u201eAmerican Pronunziamento Number One\u201d<\/em> c\u00edmmel az A.M.O.R.C. tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek megkezd\u00e9s\u00e9t. P\u00e1r nappal k\u00e9s\u0151bb hozta le a cikket a New York Globe, melynek hat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9rdekl\u0151d\u0151 levelet kaptak. A m\u00e1rcius 15-\u00e9n a Leslie Hotelben a 83. utc\u00e1ban megtartott k\u00f6vetkez\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3ra hetven\u00f6t\u00fck kapott megh\u00edv\u00e1st. V\u00e9g\u00fcl nyolcvanan jelentek meg, k\u00f6zt\u00fck tud\u00f3sok, szkeptikusok, szabadk\u0151m\u0171vesek \u00e9s \u00f6tvenen l\u00e9ptek be a Rendbe.<\/p>\n\n\n\n

1915. \u00e1prilis 1-\u00e9n a harminc legakt\u00edvabb tag tal\u00e1lkozott a 7. sug\u00e1r\u00faton, mely a Rend els\u0151 P\u00e1holy\u00e1nak lett k\u00e9s\u0151bb a helysz\u00edne. A Rend adminisztrat\u00edv test\u00fclete, a Legfels\u0151bb Tan\u00e1cs ekkor alakult meg, melyet a Nagymester \u00e9s az Imper\u00e1tor megv\u00e1laszt\u00e1sa k\u00f6vetett. Harvey Spencer Lewist egyhang\u00falak szavazt\u00e1k meg az \u00c1ltal\u00e1nos Nagymester \u00e9s Imper\u00e1tor tiszts\u00e9gbe. Ezut\u00e1n mindannyian al\u00e1\u00edrtak egy kor\u00e1bban<\/p>\n\n\n\n

1915. \u00e1prilis 1-\u00e9n a harminc legakt\u00edvabb tag tal\u00e1lkozott a 7. sug\u00e1r\u00faton, mely a Rend els\u0151 P\u00e1holy\u00e1nak lett k\u00e9s\u0151bb a helysz\u00edne. A Rend adminisztrat\u00edv test\u00fclete, a Legfels\u0151bb Tan\u00e1cs ekkor alakult meg, melyet a Nagymester \u00e9s az Imper\u00e1tor megv\u00e1laszt\u00e1sa k\u00f6vetett. Harvey Spencer Lewist egyhang\u00falak szavazt\u00e1k meg az \u00c1ltal\u00e1nos Nagymester \u00e9s Imper\u00e1tor tiszts\u00e9gbe. Ezut\u00e1n mindannyian al\u00e1\u00edrtak egy kor\u00e1bban gondosan el\u0151k\u00e9sz\u00edtett d\u00edszoklevelet, mely kinyilv\u00e1n\u00edtotta az A.M.O.R.C. megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t \u00e9s a Legfels\u0151bb Tan\u00e1cs joghat\u00f3s\u00e1g\u00e1t Amerik\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Az egyes Fokozatok tekintet\u00e9ben az 1777-es hierarchikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s ker\u00fclt bevezet\u00e9sre \u00e9s a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 tananyagokat maga az Imper\u00e1tor k\u00e9sz\u00edtette el\u0151. M\u00e1r az els\u0151 P\u00e1holy er\u0151s egyiptomi szimbolik\u00e1val rendelkezett, melynek alapjai a XVIII. sz\u00e1zadra ny\u00falnak vissza. Keleten p\u00e9ld\u00e1ul egy Lewis \u00e1ltal festett egyiptomi t\u00e1jk\u00e9p fresk\u00f3ja volt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

1915. m\u00e1jus 13-\u00e1n, cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n tartott\u00e1k meg az els\u0151 konvok\u00e1ci\u00f3t, melynek keret\u00e9ben minden tag megkapta az Els\u0151 Fokozatba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 beavat\u00e1st. Az els\u0151 id\u0151ben a tan\u00edt\u00e1sokat m\u00e9g sz\u00f3ban adt\u00e1k \u00e1t, havi k\u00e9t alkalommal, azok csak k\u00e9s\u0151bb ker\u00fcltek kinyomtat\u00e1sra monogr\u00e1fi\u00e1k form\u00e1j\u00e1ban. 1916 janu\u00e1rj\u00e1ban l\u00e1tott napvil\u00e1got a Rend els\u0151 havi h\u00edr\u00fajs\u00e1gja The American Rosae Crucis<\/em> n\u00e9ven, mely nem csak R\u00f3zsakeresztes, hanem asztrol\u00f3gi\u00e1t, szimbol\u00f3gi\u00e1t, l\u00e9telm\u00e9leti \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos ezoterikus t\u00e9m\u00e1kat \u00e9rint\u0151 \u00edr\u00e1sokat tartalmazott. Az els\u0151 P\u00e1holyok is nagyon hamar megalakultak szerte az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, els\u0151k\u00e9nt a Pennsylvania P\u00e1holy<\/em> 1915. november 25-\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

A Rend tev\u00e9kenys\u00e9ge ezut\u00e1n egyre intenz\u00edvebb lett, tags\u00e1ga egyre csak n\u00f6vekedett.  1917-ben a pennsylvaniai Pittsburghben megtartott\u00e1k az els\u0151, ekkor m\u00e9g nemzeti Konventet<\/em>, ahol elfogadt\u00e1k a Rend Alapszab\u00e1ly\u00e1t \u00e9s eddigre m\u00e1r l\u00e1tszott, hogy az \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9s sikeres volt, megkezd\u0151d\u00f6tt az \u00faj akt\u00edv ciklus. Sz\u00e1mos kezdeti neh\u00e9zs\u00e9g \u00e9s pr\u00f3bat\u00e9telek ut\u00e1n 1919 m\u00e1jus\u00e1ban William Riesener seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a Rend \u00e1ttette sz\u00e9khely\u00e9t San Francisc\u00f3ba<\/a>. 1920 szeptember\u00e9ben D\u00e1ni\u00e1ban megalakult a Rend els\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi Nagyp\u00e1holya \u00e9s lassan elindult a nemzetk\u00f6ziv\u00e9 v\u00e1l\u00e1s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Indi\u00e1val, Mexik\u00f3val, Angli\u00e1val, Franciaorsz\u00e1ggal. 1922 t\u00e1j\u00e1n Ralph Maxwell Lewis is a Rend tagj\u00e1v\u00e1 lett \u00e9s 1924-ben megv\u00e1lasztott\u00e1k a Rend titk\u00e1r\u00e1v\u00e1. A Rend gyors fejl\u0151d\u00e9se miatt ism\u00e9t \u00faj sz\u00e9khely ut\u00e1n kellett n\u00e9zni, mely el\u0151bb a floridai Tampa<\/a> lett, majd 1927 november\u00e9ben a kaliforniai San Jos\u00e9<\/a>. Ett\u0151l az \u00e9vt\u0151l dat\u00e1l\u00f3dik a Harvey Spencer Lewis \u00e1ltal meg\u00e1lmodott R\u00f3zsakeresztes Park<\/a> tev\u00e9kenys\u00e9ge, melynek \u00e9p\u00edt\u00e9szeti megold\u00e1sai \u00f3kori egyiptomi st\u00edlusjegyeket t\u00fckr\u00f6znek.<\/p>\n\n\n\n

Magyar vonatkoz\u00e1sr\u00f3l ebben az els\u0151 id\u0151szakban sajnos nem tudunk, a Skandin\u00e1v Nagyp\u00e1holy<\/a>, mely a kezdetekt\u0151l seg\u00edti a Magyar Joghat\u00f3s\u00e1got, 1933-ban alakult meg. Az A.M.O.R.C. els\u0151 Imper\u00e1tor\u00e1nak tranz\u00edci\u00f3ja 1939. augusztus 2-\u00e1n k\u00f6vetkezett be, \u00f6r\u00f6k\u00e9t \u00e9s tiszts\u00e9g\u00e9t fia vette \u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ebben az \u00edr\u00e1sban kiz\u00e1r\u00f3lag az A.M.O.R.C. hivatalosan publik\u00e1lt k\u00f6zl\u00e9seire szor\u00edtkozunk, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Christian Rebisse testv\u00e9r\u00fcnk \u00edr\u00e1saira. Tessz\u00fck ezt annak tudat\u00e1ban, hogy ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s is kell\u0151k\u00e9ppen m\u00e9ly \u00e9s fontos alapvet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat tartalmaz Rend\u00fcnk megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak \u00e9s az alap\u00edt\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Harvey Spencer Lewis 1883. november 25-\u00e9n sz\u00fcletett walesi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u0151s\u00f6kt\u0151l metodista csal\u00e1dba az egyes\u00fclt-\u00e1llamokbeli Frenchtown-ban, New Jersey […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":567,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-565","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/565","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=565"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/565\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1160,"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/565\/revisions\/1160"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/567"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=565"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=565"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/amorc.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=565"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}